Mégis szép a világ! 

                      ...Vérünkben rejtett muzsika dalol
                          napos keletnek szent, idegen kincse
                          s amíg egy cseppig él az ősi vér
                          napos kelet szent ritmusa zenél;
                          nincs oly erő, mely szavunk elveszítse.
                                                          (Dutka Ákos: Magyar szavunk siratója)
          XVI. Alkalommal került sor a Hajnal akar lenni (HAL) c. népdaléneklési versenyre Szatmárnémetiben, január 26-28-a között. A nagyszerű az a kiírásban, hogy a világon bárhol élő magyar műkedvelő népdalénekeseket szólítja meg a rendezvény.
Ezen kívül – harmadik alkalommal -, a KÓTA minősítésen is részt vesznek a megjelentek, hiszen már korábban átmentek a szükséges megmérettetéseken.

        Az ötlet és valójában a megvalósítás legnagyobb része, Csirák Csabától és Fejér Kálmántól ered.
Csirák Csaba a legnehezebb évek alatt is kitartott irodalmi és egyéb kulturális elhivatottsága mellett, vállalva mindent, ami ezzel járt… Tevékenységét felsorolni is lehetetlen, csupán egyet ragadjunk ki; megalapította a Szent-Györgyi Albert Társaságot, hogy szellemében szebbnél szebb alkotásokat hozzon létre, segítsen napvilágra, társaival egyetemben. Rendszeresen szervez versmondó versenyeket, műveket dramatizál nagy sikerrel, és kiadványok megjelenését teszi lehetővé. Mindezt a szülőföld szent  tiszteletében, szeretetében és mélyreható ismeretében. Így születtek meg pl. a szatmári népdalgyűjtemények, és a Szatmárnémetivel és környékével foglalkozó írások legváltozatosabb darabjai. Csirák Csaba 2006. december 16-án, Kodály Zoltán születésnapján, a Magyar Kórusok Napján vehette át Budapesten - munkássága elismeréséül - a KÓTA-díjat.

       Itt Fejér Kálmán tanár úr a másik, akiről szólni kell, ő mind a népdalgyűjtésben, mind pedig azok közreadásában, valamint a tanításban, zenei nevelésben fáradhatatlan. Amikor a filharmónia egyik munkatársával beszélgettem, azt mondta, Fejér Kálmán tanár úr csodálatos népzenei munkája nélkül, a város nem mondhatna ilyen sikereket e területen. Ez a tevékenysége egyébként, az egész megyére, vidékre is elmondható. Persze a két név, Csirák Csaba és Fejér Kálmán, mindig együtt jár. „Én, mint ember – mondta a nyilatkozó - annyit kaptam Fejér Kálmán tanár úrtól, hogy mindig büszke leszek rá, hogy tanítványa lehettem.” Nem „csak” összegyűjtötte a népzenei kincseket, hanem remek módszertani könyveket írt, amelyekkel a szolfézs tanítását segíti, minden korosztályban. Elmondta, ha egy bizonyos típusú dalanyagból, gyermekjátékból nem volt elegendő, akkor természetesen az odaillő román vagy német hasonlókból válogatott. Ez az igazi együttélés szeretete, művészete.

        De térjünk vissza arra a nagyszerű három napra, ami a népzenéről és a tehetséges előadókról szólt. 51 jelentkezőből 48-an érkeztek meg, ezért már szombat délelőtt megkezdődött a verseny. A zsűri munkáját végezte; Birinyi József, a KÓTA társelnöke, népzene- és hangszertudós, aki az elnöki feladatokat is ellátta, nem beszélve arról, mennyit tevékenykedett ő is a rendezvény létrejöttéért, sikeréért. Továbbá Guttmann Mihály, a Kolozsvári Zeneiskola volt igazgatója, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Maczkó Mária népdalénekes népművész, Dobosi Csilla zenetanár, Hadházi Éva, zenetanár, Fejér Kálmán népzenekutató, zenetanár, Kovács László népzenész és Gerzanics Magdolna népzenekutató.

       A délelőtt és délután eredményeképpen, döntőbe 16-an jutottak, de a sorrend kialakítása igen küzdelmes, nehéz feladat volt, mert sokan értek el azonos pontszámot. Így vált szükségessé a megosztott helyekkel járó díj megkettőzése. Ez azt igazolta, hogy szinte kivétel nélkül, jól felkészült, tehetséges versenyzőkkel találkozhattunk. Vasárnap délelőtt zajlott a döntő. Abszolút első a Csíkszeredáról jött András Orsolya lett, ő mindkét napon a zsűritől, maximális pontszámot kapott, tehát 160-at. Előadása kiforrott, póztalan, lelkéből fakadó volt. Erről a 16 éves kislányról még fogunk hallani. Elmondta, hogy a „keserveseket” szereti a legjobban, mert úgy érzi, azzal kiénekli magából fájdalmait, és másokat is könnyebben megért. Magyarországra, a Zeneművészeti Egyetem Népzene Szakára szeretne kerülni az érettségi után. Reméljük, sikerül neki, hiszen máris remek énektudásról tett tanúbizonyságot. Kiss Eszter 155 ponttal a második helyet vívta ki magának. Eszter Táborfalváról jött, fejlődését évek óta módunkban állt figyelni, és meg kell állapítani, hogy a legszakszerűbben összeállított népdalcsokrot hozta magával, amit oldottan, kedvesen, gyönyörű erőteljes tisztasággal nyújtott át a zsűrinek és a közönségnek. Felkészítője, Szabóné Nagy Annamária zenetanár. A harmadik helyre – 153-153 – ponttal, a mezőtúri Deák Dániel és Vetési Orsolya Tünde került. Danitól egy újstílusú balladát hallottunk, amelyet korát meghazudtoló, mértéktartással, tökéletes zenei tisztasággal énekelt. Felkészítője Csiderné Mikó Anna. Vetési Orsolya Tünde Maroskeresztúrról érkezett, a 12 egész évével nagy és igen kellemes meglepetést szerzett a zsűrinek és a közönségnek. Isten áldotta tehetségről árulkodott szombati bemutatkozása. Bár vasárnap kissé fáradtnak bizonyult, a jövő nagy ígéretét láttuk benne. Felkészítője, a szintén versenyző Demeter Panna Katalin volt, aki a legnagyobb szeretettel, szakmai alázattal avatta be kis tanítványát a szép népdaléneklés rejtelmeibe, az ösztönös tehetséget kiaknázva. Szólnunk kell még Feraru Crisztiánról. Ő Pusztinán született, jelenleg Csíkszeredán tanul. A vasárnapi közönséget és nem utolsó sorban a zsűrit lenyűgözte, amikor egy szép „A hűség próbája” típusú balladát énekelt. Meglepő érettség, egyszerűség, Pusztina minden szenvedése és ártatlan bája benne volt dalában. A zsúfolásig megtöltött filharmóniai hangversenyteremben beszélő csend uralkodott. Crisztián szép hangjával és egyszerű előadásával örökre belopta magát a jelenlévők szívébe. 

      A KÓTA minősítőn 7 fő Aranypáva díjban részesült, és ezzel jogot szerzett a magyarországi minősítés legjobbjaival közösen a Nagydíjas Gálán bemutatkozásra.
      A napnak nem volt még vége, hiszen délután – felhasználva az együttlétet a továbbképzésre –, E cikk szerzője tartott egyórás előadást a népballadáról. Az esti gálát, a helybeli Gyulai István tárogatóval kezdte, szatmárnémeti zenész társaival együtt. Majd a győztesek legjobbjai arattak ismételt sikert. Közben a Magyar Folk Trió mutatkozott be (Maczkó Mária, Birinyi József és Kovács László). A táborfalvi Kisboróka Együttes kitűnő ízléssel összeállított csokrában gyönyörködhettünk, valamint a Péceli Gyöngyharmat Együttes hangulatos moldvai zenéjében. A műsorok igénye szerint, Inoka Győző bravúros bőgőtudásának lehettünk szem- és fültanúi.

      A szombati kezdés és a vasárnapi zárás, a Sepsiszentgyörgyről érkezett Érsek Csaba Sándor feladata volt, mint a tavalyi HAL egyik győztesének. Csaba gyönyörűen énekel, benne van egész népének lelke. Dalait gardonnal kíséri. Kiderült, hogy gardont és dorombot készít, amivel megélhetését biztosítja, emellett a legtöbb idejét a népdalok összegyűjtésével és éneklésével tölti. Közhelyes kérdésemre, hol, kitől tanult énekelni, elmondta, hogy már a nagymamájától, kicsi gyermek korában, meg mindenkitől. A fafaragás volt a legkedvesebb időtöltése, akkor és amikor „ügyelt a tehenekre”, mindig csak énekelt. Később Gyimesben gyűjtött népdalokat. Felhasználja a technika hasznos eszközeit, de a szívében is hallja azoknak a dalait, akik közben elhunytak már. Számos díjat kapott eddig, ám azt mondja, az éneklés öröméért vándorol a különböző helyekre, bár örül az elért eredményeknek is. Az elmúlt sikeres egy év alatt Kalagor címmel CD-jük jelent meg. Csabát élőben vagy lemezről hallgatva, kedves sugárzó egyéniségét látva, az ember úgy érzi, hogy ismét megtalálta a tiszta forrást.

     Viter Gellért derűs műsorközlése kellemesen oldotta a szereplők feszültségét. Szép kiejtése példamutató volt.
     Mint ahogy az már elmaradhatatlan, szombat este táncházzal múlatták a versenyzők az időt, a Szentlélek Plébánia Merk Mihály termében (M.M., fiatalon elhuny, szentéletű plébános volt ). A Szatmárnémeti Északi Színház színésze, Nagy Orbán irányította és javítgatta a táncot. A zenét a nagyváradi „Kicsi és barátai”, valamint a Péceli Gyöngyharmat Együttes szolgáltatta. A jókedv, a vidámság, a tánc módja, mind azt bizonyították, hogy a jelenlévők bizony a népművészet több területén is jártasak.

    Fejér Kálmán tanár úr segítségével a HAL megnyitásán és zárásán is elhangzott a Hajnal akar lenni- immár szimbólummá vált -, szép szatmári népdal.  
      A rendezvény olyan légkörben zajlott, ahol mindenki jól érezte magát, mert érezte, milyen fontos a népzene. A szakembereket és a közönséget egyaránt öröm, boldogság járta át, hiszen ahol ennyi tehetséges fiatal van együtt, ott nem kell aggódni a jövőért. Nem kell félni attól, hogy beleolvadunk a nagy olvasztótégelybe. Nincs veszélyben a népdal, a népzene! Aki műveli, más ember, mint a többi. Abban a szeretet munkál, az nem fog közömbösen elmenni mások fájdalma mellett, és a sajátját is elviselhetőbbnek találja, ahogy ezt a l6 éves győztes kislány megfogalmazta. Aki végigélte ezeket a napokat, egyértelműen állapította meg, hogy van kiben, miben bíznunk.

     Mint mindenütt, itt is nagy gondokkal küzdöttek a rendezők a HAL megvalósításáért, de szerencsére, mindig akadnak segítők, akik fontosnak tartják a népdal, népzene fennmaradását, továbbélését. Így a helybeliek közül nagy köszönet illeti első sorban Csirák Csabát, a Szent-Györgyi Albert Társaságot, a Szatmárnémeti MADISZ, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a Szatmárnémeti Szentlélek Plébánia, a Dinu Lipatti Filharmónia, az Ady Endre Társaság, a Szatmárnémeti Németi Református Egyházközség tagjait. A háttérben, csendben fontos és pontos munkát végző, „titkárság”-nak nevezett segítőket. A kollégium konyhája igen népszerű volt, mert remek magyaros főztjük, igazán jó szolgálatot tett a fárasztó „munkában” résztvevőknek. Kedves figyelmességük, szinte példa nélkül való.
       Még a (KÓTA) Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének és a Communitas Alapítvány-nak jár köszönet a segítségért, végül, de kiemelten, a verseny fő támogatójának, a MOL Nyrt-nek. A MOL támogatásával a szó szoros értelmében mentőövet dobott a több, mint, másfél évtizede megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Népdaléneklési csúcsrendezvénynek, a „Hajnal akar lenni…” népdalünnepnek. Érdemes volt! Bízunk abban, hogy segítségükkel még többekkel osztozhatunk a rendezvény katartikus élményeiben. A Duna TV Mentor tehetséggondozó sorozata bemutatja február 1-től, szombat esténként 20,00-21,00 közötti adásaiban a 2006-os és a 2007-es HAL győzteseit, díjazottjait.

Dr.Gerzanics Magdolna
www.gerzanics.hu