13 órakor egy ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnep. Megható volt, ahogy  Lindakné János Zsuzsanna evangélikus, Karácsondi Mihály katolikus és Barthos Gergely református lelkészek végezték együtt a szertartást. Ez annak az összetartásnak a szimbóluma is lehetett, ahogy Hévízgyörk népe a hagyományok őrzésében, ápolásában van együtt. A lelkésznő tagja az együttesnek, népviseletben láttuk újra a színpadon. Szép pillanata volt az istentiszteletnek, amikor Tóth Gáborné saját versével mondta el, hogy édesanyjától kapta gyermekkorában a dal szeretetét:

    „...Gondtalan órákban, felbuggyanó kedvvel,
       Alkonyodó este, vagy virradó reggel,
       Amikor örömmel volt csordultig a lelkem,
       Vigadó lélekkel, mindig énekeltem.”  

A szabadtéri színpadon folytatódó ünneplésben, Bóna Ervinné felsorolta a 40 év eseményeit, díjait. Megemlékezett az alapítókról, és mindazokról, akik részei voltak valaha az együttesnek. A jelenlévők néma felállással gondoltak azokra, akik már nincsenek az élők sorában.
A  népdalcsoport vezetője gyönyörűen, mértéktartó részletességgel mondott el mindent, mintha nem ez lett volna a debütáló bevezetője, ismertetője. Ezután következett a vendégek műsora, akik dalcsokorral és ajándékokkal köszöntötték az ünnepelteket. Így a Kartali Asszonykórus, Valter Menyhértné vezetésével, az ÖNyE Vegyeskara Hévízgyörkről, vezetőjük Szűcs Imréné, a Nefelejcs Népzenei Együttes Kartalról, vezetőjük Deák István, Hévízgyörki Nyugdíjasklub Népdalköre, vezetőjük Hajdú Gáborné, a Tibolddaróci Népdalkör, vezetőjük Homonyik B. Istvánné, a Bugyi Népdalkör, vezetőjük Kaszásné Márkus Magdolna.
A „vendégénekesek” sorát Maczkó Mária zárta, ő itthon volt, kedves palóckiejtésű emlékezéssel köszöntötte külön a 82 éves Bankó Gábornét. Bözsi néni a legelső alapító tagként volt jelen, és boldogan énekelt a jelen lévő Duna-tv kamerájába. És a tőlük megszokott biztonsággal, tisztasággal az ünnepelt asszonykórus zárta a népdalokat. Ruhájuk épp úgy ünneplő volt, mint csokraik és szívük, az egész hangulat, a megilletődött közönséggel együtt. Bobál István polgármester úr többek között így szólt a jelenlévőkhöz:
„...Hévízgyörk, - hála Istennek - mintha sziget lenne abban a világban, amelyben milliókat tesz hontalanná, és vetkőztet ki emberségükből a robotok lelketlen és szívtelen serege. És hogy Hévízgyörk önmagát nyugodtan és büszkén nevezheti 'Éneklő falunak', ezt elsősorban a negyvenedik születésnapját ünneplő asszonykórusunknak köszönhetjük.
...Örültem, hogy a népdalkör Erdélybe is elvitte dalainkat. Örültem,  hogy jártak Ukrajnában, Jugoszláviában és eljutottak Ausztriába is. Örültem, hogy az egész országban ismerik a Hévízgyörki Asszonykórust. Nem hiszem, hogy meg lehetne számolni azoknak a községeknek, városoknak a számát, ahol jártak, ahol barátokat szereztek önmaguknak, falunknak és a Galga menti népdaloknak.”
      Dr. Várnai Ferenc zenekutató, zeneszerző elhozta ajándékba  népdalkötetét, CD-jét, és a baranyai soknemzetiségű dalosok üdvözletét.
A köszöntő beszédek sorát dr. Olsvai Imre, a MTA Zenetudományi Intézetének ny. munkatársa zárta. Meleg szavakkal emlékezett az első szereplésekre, vezetőkre és mindazokra, akik hozzájárultak az asszonykórus sikeréhez.
       Mindezek után következett a vacsora, amit ugyancsak a kitűnő szervezés  tett gördülékennyé, és természetesen, nem utolsó sorban a mindig megértő, szerető családtagok, barátok.
A szeretetnek, az összefogásnak volt köszönhető ez a szép nap, amely a továbbiakban is erőt ad a küzdelmes hétköznapokhoz.