Az összetartozást erősíti az eltérő kultúra

(a cikk megjelent formában való megtekintéséhez, kattintson ide!)

A nagycsaládosok szerint a személyes kapcsolatok oldhatják fel a szomszédos országokkal kialakult konfliktust

A különbözőségek nem a szembenállást teremtik meg, hanem az együttműködést erősítik – vallja a péceli nagycsaládosok egyesülete. A szervezet egy dokumentumfilmen keresztül, családi példák bemutatásával arra vállalkozott, hogy bebizonyítsa mindezt, és arra emlékeztessen: a magyarság számára Szent István király óta törvény békességben, szeretetben élni más népekkel. A film üzenetéről és aktualitásairól a készítőkkel beszélgettünk.

Mizsei Bernadett
Európa jövője a családokban kezdődik. Ezzel a címmel készített dokumentumfilmet a Péceli Nagycsaládosok Madárfióka Egyesülete, amelyet múlt héten mutattak be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A szervezet arra az európai uniós pályázatra küldött tervet, amely a kontinens kultúrái együttélésének bemutatását tűzte ki célul. A pályázatot megnyerve az alkotók 2009 februárjában láttak neki a film készítésének. Havonta egy-egy településre utaztak el, ahol eltérő nemzetiségű házastársakat kerestek fel, hogy bemutassák: milyen nagy ereje van a családnak, amely „a különbözőségeket eltünteti, a vélt ellentéteket feloldja”. Ellátogattak Beloianniszba, Újhartyánra, Ráckevére, Kistarcsára, valamint Pécelre. Olyan családokkal beszélgettek mindennapjaikról, ahol görög, német, szerb, szlovák és cigány nemzetiségűek léptek házasságra magyarokkal. A dokumentumfilmben megszólaló családok jelentős része arról számolt be, hogy az eltérő kultúra sosem vezetett konfliktusokhoz, és természetesnek tartják azt is, hogy mindkét nemzetség hagyományait továbbadják gyermekeiknek. Egy cigány–magyar házaspár viszont elmondta: a magyar család még házasságukat követően sem törődött bele a frigybe. – Egészen addig haragudtak ránk, amíg meg nem született az első gyermekünk, szőke hajjal és kék szemekkel – mesélte az asszony. Mosolyogva hozzáfűzte: miután a család elfogadta döntésüket, a harmadik és negyedik gyermek már sötét bőrrel és nagy barna szemekkel jött a világra, mintha megérezték volna a nyugalmat.
– A család az emberi élet azon színtere, ahol feloldódnak azok a problémák, amelyek megoldhatatlannak tűnnek a hétköznapi életben, a politikában és a gazdaságban – nyilatkozta lapunknak a film bemutatója után az egyesület elnöke. Fábián Bertalan szerint ezért is mutatkozik elengedhetetlen szükséglet arra, hogy a családot mint társadalmi értéket védjük. – Észre kell venni, hogy a család egy olyan évezredek óta szerveződő társadalmi egység, amelynek komoly lelki és gazdasági ereje van – véli az elnök. A dokumentumfilmmel azt is szeretnék elérni, hogy oldódjon a konfliktus a szomszédos országok és hazánk között. – Többször megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy milyen fontos lenne nemcsak erdélyi magyar falvakkal, hanem erdélyi román és Erdélyen túli román falvakkal is kapcsolatot tartani – mondta Fábián. Hozzátette: a román–magyar viszony csak így javulhat, hiszen az önmagában semmit nem ér, hogy a politikusok maguk között egyezkednek. – A kapcsolat akkor javulhat meg, ha szóba állunk egymással, hiszen csak a hétköznapi, emberi kapcsolatteremtés hidalhatja át a viszályt – állítja Fábián Bertalan.
Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja szerint a különböző kultúrák egymás mellett élése semmiképp sem jelent ellentétet, inkább az összetartozást erősíti. – Ha ezt a színességet felvállaljuk, jobbak és egységesebbek leszünk – jelentette ki lapunknak Szombathy. Hozzátette: a különböző nemzetiségű házastársak ezt sugározzák környezetük felé, így számunkra is könnyebb lesz elfogadni más nációkat.
Birinyi József néprajzkutató, antropológus, a film egyik készítője úgy véli: az érték és az élmény a két kulcsszó az elfogadásban és a tolerancia kiépítésben.– Nem a másságot, az értéket kell tisztelni, hiszen ha így teszünk, a másság kérdése fel sem merül – fogalmazott. Birinyi fontosnak tartja a kultúránk ápolását és a hagyományok tiszteletének átadását, mert szerinte csak abban az esetben tudjuk más nép kultúráját tisztelni, ha rendelkezünk saját értékvilággal, hagyományokkal, és tudjuk, hogy az számunkra mit jelent.
Ismeretes, nemrégiben a szlovák miniszterelnök, Robert Fico úgy határozott: nem engedi be az országba Sólyom László köztársasági elnököt, aki az új komáromi Szent István-szobor felavatása miatt igyekezett Szlovákiába. Birinyi József erről úgy vélekedett: a szlovák–magyar jelen konfliktus politikai szintű, hiszen akik együtt élnek, és tisztelik egymást, azokban nem vetődik fel, hogy egy másik náció identitását konfliktusalapként kezeljék.– Politikai játszmáknak vagyunk a részesei és egyben áldozatai is – jelentette ki. – A Sólyom László iránti viselkedés provokáció volt, amely feltehetőleg egy politikai sakkjátszma része – tette hozzá. Mint mondta, a szlovák–magyar konfliktus azért speciális, mert a szlovák nemzetállam az utóbbi évtizedekben jött létre. Az önazonosság keresése sokszor furcsa viselkedést vált ki – mondta a néprajzkutató. Birinyi József úgy látja, az intelligens politikai vezetők tehetnének azért, hogy mindez ne jusson el efféle csatározásokig.